Minden idők 7 leggyilkosabb betegsége

org_20160621_6dfb9782

7 kórokozó, ami legalább annyira gyilkos, mint a vörös influenza

Bár súlyosan disztópikus Az utolsó reményben látható, világméretű pusztulást okozó vörös influenza vírus, az az igazság, hogy nem kell messzire menni kórokozókért a valóságban sem: sokszázmillió áldozat van már a keményebb betegségek számláján, melyek közül számosra még mindig nincs gyógyszer vagy oltás.
Alább összeszedtük minden idők 7 legtöbb áldozatát szedő kórságát, hogy vírus- és baktériumtörténetből felkészülve várhasd az augusztus 30-i sorozatpremiert a VIASAT6-on!

Himlő

A betegség okozója két vírus lehet - Variola major és Variola minor - , melyek közül előbbi a halálosabb (30-35%-os rátával), bár mindkettő eszméletlenül csúnya sebhelyeket hagy maga után, ha esetleg túlélnéd (inkább nem mutatunk képet, guglizz rá, ha mersz). Az 1979-ben (a WHO hivatalos jelentése szerint) végleg eltörölt betegség - és ezzel egyedül van az emberiség történetében! - többszáz millió áldozatot szedett az első feljegyzett eset (Kr.e. 430) óta. Egyedül a 20. században 300 millió ember halt bele.

A Poxvirus variolae elektronmikroszkópos képe (Kép: CDC/ Dr. Fred Murphy; Sylvia Whitfield)

Spanyolnátha

50-100 millió embert ölt meg 1918-19 között és a világ lakosságának 2%-át megbetegítette a járvány, melyben az általunk jól ismert influenza vírus felpimpelt verziója (Influenza A) elszabadult. Mai napig nincs rá gyógymód, csak védőoltás.

Influenzás betegek kórháza, 1918 (Kép: Edward A. "Doc" Rogers // Joseph R. Knowland collection at the Oakland History Room, Oakland Public Library.)

Bubópestis

Kórokozója az emberre viszonylag ártalmatlan Yersinia pseudotuberculosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, pálcika alakú baktérium: 1340 és 1771 között 75 millió halottat produkált a fekete halál néven is illetett világméretű járvány, Európa teljes lakosságának harmada-kétharmada odaveszett. Lefolyása során (számos egyéb undorító tünet mellett) kékes-fekete, gennyes csomók jelennek meg a testen, melyek hamarosan "kicsattannak", aki ezt kibírta, akár túl is élhette. Halálozási ráta: 50-80%, 1894 óta gyógyítható.

Michel Serres: Pestisjárvány Marseille-ben (Kép: Wikimedia Commons)

TBC

A Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott gümőkór évente többmillió áldozatot szed, és már régóta együtt élünk vele: nyomait egy 500.000 éves törökországi homo erectus maradványban is megtalálták. Nem csak a tüdőt támadja és ellenáll az antibiotikumoknak is, így talán ő dicsekedhet a legtöbb áldozattal: 1901-ben a magyar halálesetek 25%-át írták a számlájára, ma több mint kétmilliárd ember fertőzött. Leggyakoribb tünetek: mell-, ill. hátfájás, vér felköhögése és három hétnél további köhögési rohamok.

Mycobacterium tuberculosis (Kép:CDC/ Dr. Ray Butler; Janice Carr)

Malária

A váltóláz igazi nagypályás gyilkos, minden 30. másodpercben akad egy áldozata (évente 1-3 millió embert öl meg), melyek nagy része 5 év alatti gyermek. A WHO minden igyekezete ellenére 1992 óta nem sikerült visszaszorítani ezt a rátát, ami hivatalos becslések szerint meg is duplázódhat az elkövetkezendő 20 évben. A szúnyogcsípéssel terjedő kór súlyos vérszegénységet és szapora szívverést, hányingert, lázat, kómát és halált okoz.


Maláriaveszélyes területek (Kép: S. Jähnichen/Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)


Ebola

Bár az Ebola-vírusok összességében sokkal kevesebb áldozatot szedtek, mint fent említett társaik, a futótűzként terjedő kisebb járványok szinte minden betegre nézve halálosak. Sem gyógymód, sem oltás nem létezik még (bár 2014-ben állítólag sikeres tesztek zajlottak Nyugat-Afrikában). Az a 10%, aki túléli, hónapokig lábadozik utána. Potenciális biológiai fegyverként jegyzik.


Ebola járvány Ugandában, 2000 (Kép: Daniel Bausch, Division of Viral and Rickettsial Diseases)

HIV vírus / AIDS betegség

A gyógyíthatatlan kór 1981-es regisztrálása óta durván 25 millió áldozatot szedett. A fentiekhez képest ez a szám szinte már "alacsony", ám a vírusnak mégis sokáig bérelt helye lesz minden 'legdurvább betegségek' listán, mivel különlegesen "okos". Retrovírusként képes beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, persze ez még nem nagy szám. Az viszont igen, hogy a burok, amelyben a HIV vírusrészecske található, furcsán hasonló összetételű, mint némelyik emberi sejt, így az immunrendszernek sokkal bonyolultabb a vírus és az egészséges sejtek megkülönböztetése.

A legdurvább részlet: a HIV képes rejtőzködni az immunrendszer elől, mint intracelluláris patogén - ezért is szólnak összeesküvés-elméletek arról, hogy az organizmus nem természetes úton fejlődött, hanem emberi beavatkozás eredménye.


A HIV vírus (zöld) elektronmikroszkópos képe (Kép: CDC/ C. Goldsmith, P. Feorino, E. L. Palmer, W. R. McManus)

 

Reklám

KÖVESS ITT